2010. augusztus 14., szombat

Monoton szürke élet

Monoton szürke élet, párosulva halovány reménnyel.
Fogalmak kétes zavara, áramlik a vérrel.
Csak egy vízió szorongatta kétely mocska az egész
és te mégis meglátod benne, a tiszta részt.
Gyerek vagy te még, egy csepp a tengerben,
egy szem homok a precizűl manipulált gépezetben.
Vívsz a benned lakó démonok hadával,
de csak titokban, csendben a szelek szárnyával.

Néha jó lenne érezni?
(emberi szível)

Néha jó lenne látni?
(nyitott szemmel)

Néha jó lenne hallani?
(a saját füleddel)

Néha jó lenne csak, egyszerűen, ÉLNI!!!!!?

Forogsz, mint egy malom kereke, őrlődsz.
Nincsen veled, de mégis hozzá kötődsz.
Vársz, hogy teljen az idő, de az óra csak lassan
ketyeg és te leejted. Zuhan és összetörik gyorsan.
Pont úgy reagál, mint a szív, pontos mása lehetne.
Törékeny és egyszer megáll mikor még tovább, mehetne.
Te pedig csak nézed és nem érted miért áll,
mozdulni sem tud, csak némán vár és vár.

Néha jó lenne érezni?
(emberi szível)

Néha jó lenne látni?
(nyitott szemmel)

Néha jó lenne hallani?
(a saját füleddel)

Néha jó lenne csak, egyszerűen, ÉLNI!!!!!?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése